Kép: www.budapestterminal.huMúlt pénteken az Operett Színházban jártam, mert érdekes vállalkozásba fogtak: operát játszottak - igaz erősítésül hívtak néhány operistát is. A két egyfelvonásos közül az első részben Puccini művét játszották - ez tulajdonképpen a Triptichon első darabja. Kerényi Miklós Gábor (KERO!) a reneszánsz Firenzéből napjainkba helyezte Dante furfangos csalójának történetét. Kálmán Péter, az Operaház buffo baritonja alakította folyton rágógumit rágó öreg rockernek öltözve. Az ő produkciója telitalálat volt, mind színészi, mind hangi szempontból. A Rinucciót éneklő Boncsér Gergely (szintén MÁO) szép hangon énekelt, de az ő karaktere kevesebb játék lehetőséget tesz lehetővé. Nem tetszett viszont semmilyen szempontból Geszthy Veronika. Nem ez az első opera, amelyikben próbálkozik, de szerintem egyáltalán nem egy operai hang. Míg Lauretta áriája, az O mia babbino caro jól sikerült, addig a záró kettős magas hangjait hallhatóan nem sikerült kiénekelnie. Továbbá a belépése után is teljes elcsúszott a tenor és a szoprán hangja, és a teljes produkció után hajlamos vagyok azt hinni, hogy nem Boncsér miatt. A családot alakító énekesek külön-külön csak egy-egy mondatot énekelnek, mégis fontos, hogy jelen legyenek. Hangjuk kihallatsszon a többi közül, meg lehessen különböztetni, de senki ne harsogja túl a másikat, mert ezek együttes részek. Talán egyedül Zita anyó az, aki nagyobb hangsúlyt kap - talán mert ő is olyan minden hájjal megkent, mint Schicchi. Farkasréti Mária drámai szopránjával énekelte ezt az altoknak írt szerepet, de ez nem volt zavaró. Nellát Fischl Mónika alakította, aki primadonna szerepeket énekel operettekben, de maga is opera szakon végzett a Zeneakadémián, Szegeden Don Pasquale Norinát, az Operában pedig Éj királynőjét énekelt. Nem lehetett volna ő Lauretta?
Vajda operáját egyáltalán nem ismertem, de felülmúlta várakozásaimat. Először is: nagyon is élvezetes, könnyen befogadható zenei világa van, másodszor mert sikerült a regény drámaiságát színpadra ültetni. Itt egyértelműen a gonosz Cipolla vitte a prímet, körülötte "nem rúgott labdába" senki. hatalmas bravo Szabó P. Szilveszternek, aki musical énekesként félelmetes volt, és hangilag is - noha nem operai, hanem musical hangon, de hibátlanul énekelte a nehéz szólamot, a librettó alig hagyott néhány perc pihenőt neki.
A mikroportozás viszont egyáltalán nem tetszett nem tetszett ( Marioban technikusi baki is volt), bár elmagyarázta a végén színpadra szólított Kerényi, hogy muszáj, mert a nézőtér és színpad eredetileg meg volt cserélve, így most akusztikai problémáik vannak. (Ami azt illeti, elég régóta így van, és korábban tudtak énekelni olyan nevek, mint Németh Marika, Rátonyi Róbert, Lehoczky Zsuzsa mikroport nélkül?)
Remélem lesz hasonló folytatás az Operettben. Picit reménykedem, hogy amolyan budapesti Volksoperré válik - ahogy magukat definiálják is: zenés népszinház.
