2013. február 3., vasárnap
Hát a jó hír után tegnap egy rossz, amit már egy hónapja tudok, és azt hittem, most már a feldolgozás jön, de mekkorát tévedtem. Kimondva. (A gyerekei a legfontosabbak, nem akar olyasmibe belebonyodódni, ami miatt elvesztheti őket, blablabla. Aha, úgy értsem miattam nem érdemes belebonyolódnia?) De legalább beszéltünk. A franc gondolta, hogy ez még mindig ilyen rossz, és hogy akkor most indul csak az óra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése