Ma este javítgattam a szakadt ruhákat, kisfiamma voltunk ketten. Akatra nézni a dalversenyt, hát mondtam, üsse kavics, kapcsolja be nyugodtan, pedig épp a Hoffmann meséit hallgattam. Szóval hát, tudom sznob vagyok, de tényleg nagy engedmény volt ez részemről.
Pont valami vicces montenegrói szám szólt, de utána hosszú ideig csupa gagyi (izlandi is), ügyetlen, mesterkélt (mesterséges) műsorvezető bábokkal, akik görcsösen ragaszkodtak a hosszú időn keresztül begyakorolt mimkához, gesztusokhoz, tartáshoz, kínosan ügyelve arra, nehogy elfeledkezzenek magukról, és aztán olyanok legyenek, amilyenek valójában. Jaj rettenetesek voltak.
Nekem tetszettek a montenegróiak, izraeliek, moldávok, osztrákok, voltak jó megoldások a san marinoi dalban, és hát még a magyarok is egészen jók voltak. Na de a többi! Dög unalom, igénytelenség, ízlésficam, bánatosan nyekergő, faképnél hagyott kislányokkal, vagy műcicijüket dobáló rimákkal. Perxze utóbbiak jutottak tovább.
Rejtély, minek dalversenynek nevezni ezt a cirkuszt, amikor egész más kritériumok döntenek. Lehetne a címe mondjuk Mega Prosti, vagy ilyesmi.
Védett: prűd vagyok?
7 órája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése