Szabadulós könyv. Egy, a főszereplő számára oly fontos barátság már nem szimmetrikus., és ettől félembernek érzi magát. Septében el is veszi feleségül az egyetem elérhetetlen bombázóját (akinek épp kapóra jön, hogy mint férjezett asszonyt ne merjék kikezdeni). A kapcsolat eleve kudarcra van ítélve, a főhős megbocsáthatóan gyáva, végül (jellemzően amikor rövid időre egyedül marad) rádöbben, hogy a rosz kapcsolat fenntartása elsziőőantja minden alkotóenergiáját, és ha nem teszi meg, amit meg kell tennie, végérvényesen bedarálódik a mindennapok fogaskerekébe.
Élvezetes stílusban megírva, váltakozó szemszögből láttatja a történetet. Amikor a nő személyén keresztül beszél, akkor gyesszám második személyt használ, ettől persze olyan, mintha első személyben beszélne. Egyébként a többi részt Nyerges valóban egyes elsőben írja.
Egyben remek korrajz a korai hatvanas évek társadalmáról, a bölcsészkarról, és a kiadók világáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése