Múlt csütörtökön megtudtuk kisfiam felvételi eredményét - hát nem lett valami fényes. A matematika egyenesen katasztrófa, hiába mondták, hogy mindenkinek rosszul sikerült. Ennyire azért nem. Most aztán görcsbe rándul még a gondolattól is a gyomrom. 6 helyen 10 osztályt jelöltünk meg, egyik sem az elit gimnázium kategória, de mondjuk olyan helyre színötössel sem adnám, hogy aztán impotens, savanyú, feleség-sorvasztó pasi legyen az én szabad lelkű fiamból. (Na, ennek a szabadlelkűségnek most épp elszenvedője vagyok. Iszonyat, hogy beszél velem.) Szúval reszketek, hogy behívják szóbelire, aztán hogy a szóbelik ne üssék egymást (az idióták - mindenütt ugyanazon a héten van a felvételi. De ha kéred, hogy tegyék át, akkor majd fel lesznek háborodva, és mibe fogadok, azt fogják mondani: "Tessék kérem eldönteni, akarnak-e idejárni?"), aztán hogy valamelyik helyre felvegyék. Ha nem, akkor asszem pótjelentkezés, utána meg jön a telefonkönyv, meg besírni valamelyik gimnáziumba (mivel teljes mértékben humán beállítottságú, egyéb szóba sem jöhet).
Annyira akartam, hogy ne az én utam járja! Én egy külvárosi szakközépiskolában érettségiztem, mert rossz tanuló voltam. Viszont megtanultam két idegen nyelvet (kinlódom épp a harmadikkal, vagyis inkább óvatosan kóstolgatom), felnőtt fejjel, GYES alatt szereztem diplomát, jó eredménnyel. (Sajnos a matek és közgáz szigorlat közepesek miatt nem jeles...) De a mai napig restellem, hogy nem gimnáziumba jártam.
A melóhelyemen sincs minden rendben velem, aztán az otthonom sem az a közeg, ahol támogatnának - szombaton úgy éreztem, összeesek, ha kiszállok a kocsiból. Persze nem estem össze. Szerencsére. Nem vagyok az a menekülős fajta, de ott nagyon kívántam a lehetetlent, hogy magától oldódjon meg az életem, ne kelljen dolgozni rajta, mert iszonyú fáradt vagyok és nem bírom. Persze már megint hajamnál fogva húztam ki magam.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Szia, Mélisande!
Akkor megint egy cipőben járunk egy-két megemlített dologban....
Ugyanígy szorongok a Lányom miatt, aki persze nem volt a legerősebb matekos soha ( másban jó és akkor mi van??? ), és Ő is csak pontszámhoz jutott, amitől elsötétült fejünk felett az ég...... Tudom én elsősorban gyerekpárti vagyok, és sokszor elfogult.....ilyenkor bosszantó érzés, hogy kidob a szülő egy rakás pénzt az előkészítőre, a plussz korrepetálásra és odanyomnak az orruk elé a felnőttvilág érett szintjének megfelelő feladatsorokat, melyben sokan elvéreztek....olyanok is, akik jobb képességűek voltak korábban.... Szánalmas! Azt gondolom röhejes ez a nagyfokú szigor a tizenévesek felé , mely ráérne később ..... a legtöbb gyerek átlagos képességű ehhez képest , megint csak olyan irányt kapott ez a feladatsor, mely az átlagon felettieknek szólt inkább.... Van egyáltalán gyerekük azoknak , akik ilyen remekül kitalálták ezeket a feladatokat? Kétlem....
Igen, kidobtunk az ablakon rengeteg időenergiát, az időközben felvett több tudást a korábbihoz képest és egy rakás pénzt a semmiért.... De hát ez legyen megint a mi gondunk......, ha nem akarjuk, hogy a kamaszgyermekünk belesüllyedjen az így elért pontszámait elfogadó rosszabb minőségű suliba, jöhet az amúgy máskor ránk nem jellemző ismeretkör felderítése....
Pedig megnyugtatott bennünket az osztfő, hogy még mindig sok a hely minden suliban és ehhez képest kevés a gyerek......, fölös hisztériák vannak a felvételik körül.....
A leírtak alapján nyílván kiderül, hogy jelenleg nem tudom feszíteni a mellkasom a Lánykám eredeményei miatt és magyarázkodom......, de remélem ez a nehézkes kamaszvacakság csitul benne és visszatér a régebbi hozzáállása a feladataihoz....., erős egyéniség Ő is és liberális szellemben nevelkedett..... , ami kevesebbszer előny a számára, mint lehetséges büntetési felület.....
Ááááá......, de annyi mindenen túl vagyunk mindezzel kapcsolatban, hogy mégis bízom Benne, mert mi ismerhetjük a legjobban a gyermekeink igazi arcát.....és nem kedvelheti más felnőtt ugyanúgy, ahogy mi.... Legfeljebb edződnek és érnek a pofonoktól, amellyel találkoznak......, itthon meg megszeretgetjük őket és helyére kerülnek a dolgok....
Kíváncsi vagyok hogy alakul Nálatok a további helyzet.....
Gondolom a Te Fiad és az én Lányom is, majd felnőttkorában sokkal jobban fog boldogulni ezekkel az alapokkal, mert megválaszthatnak akkor már jobban olyan helyzeteket, melyekben érvényesülhet ez a fajta belső világuk, mint most, amikor többet kell alkalmazkodniuk ( és ami nem feltétlenül rossz dolog, ha közben tiszteletet is kapnak a felnőttvilágtól....., de mint tapasztaljuk ez nem mindig így működik....).
Drukkolok Nektek is !!!!!!!!!
Olyan erős vagy, és büszkék lehetnek Rád a Gyermekeid !!!!!!
Köszi, nagyon aranyos vagy! Az a baj, hogy nálink a hozott pontok sem fényesek. (Hmm, finoman szólva...)Ismerősünk meg egy gimnáziumban sincs, persze körül kell nézni, az igaz. Hátha van...
Van-e gyerekük a feladatsor összeállítóinak? Igen, bizonyára, és ők is - mint kis országunkban oly sokan, saját személyiségük meghosszabbításának érzik őket, eszköz, hogy amit ők nem tudtak elérni, majd a gyerekük megteszi. Az ilyen ölremenő szülők igazából nem is a gyermekükért, hanem magukért harcolnak elkeseredetten. Persze hazudnék, ha azt mondanám, bennem aztán szikrányi sincs ebból a mentalitásból - de mint felnőtt ember elismerem ezt, így amnnyire lehet, tudom kontrolálni. Egyébként is jobban kellene törődni a kamaszokkal. De a kicsikkel sem törődnek. Nem úgy kell hagyni leválni magunkról, hogy elengedjük a kezüket, amikor szükségük volna rá, hanem bíztatni, hogy egyedül is tegyenek meg lépéseket. Persze fokozatosan. Bízva bennük. Nem pedig úgy, hogy mi jobban tudjuk, mi kell neked. Jó, persze nem arra gondoltam, hgy szaladj csak kisfiam az autók elé, de én pl. sose hagytam sírni őket. Ilyenkor mindig magamhoz öleltem őket, persze néha nagyon elegem volt, de érezték, hogy ott vagyok szeretem őket, számíthatnak rám.
Előkészítők: magam részéről törvény szigorával tiltanám ezeket a pedagógus mellékes szerző órákat - még senki nem készült jobban fel ezekkel. Egyedül a dráma előkészítő tetszett neki, össze is haverkodott egy tanárral, de hát csak a legjobb 80at hívják be... és vagy 100-an vannak a 33 helyre, ami állítólag le van osztva a színészplánták között. Na mindegy, valahova csak befér. Szurkolok mindenesetre a leánykádnak.
Megjegyzés küldése