Kép: www.nol.hu
Nagyon klasszul megért az előadás a tavalyihoz képest. Sümegi Eszter csodálatos volt - a múlt évi gyenge Siciliana után most már az első hangok után, ahogy megszólalt éreztem, hogy meglesz. A mélységek nem voltak tompák, a magasságok is hibátlanul megvoltak, egy-két éles (de korántsem bántó) hangtól eltekintve. A Bolero után lehetett volna nagyobb sikere, elég udvarias volt a taps. Talán túl későre járt már. Fekete Attila gyönyörű, puha, igazi bel cantó hanggal rendelkezik! Ő az este egyszerűen tökéletes volt. Szerintem most van a csúcson. Tavaly elrontotta 4. felvonásbeli áriáját, egyszerűen nem bírta kiénekelni - most minden erőlködés nélkül megtette. Anatolij Fokanov az elején kissé fáradtnak tűnt - itt-ott nem jött át a hangja (ez Kesselyák maestro bömbölő zenekara kíséretével nem is csoda), de aztán belejött, és hozta tavalyi formáját. (Akkor ő volt a húzóerő.) Rácz István csodálatos matériával rendelkezik, de néha az volt az érzésem, hogy nem találja el a hangokat. (Nyilván nem a muzikalitásával van baj, mert pl. a Nabuccoban vagy a Rigolettóban ezt nem éreztem.) A kisebb szerepeket éneklők közül dicséretesen odatette magát Daróczi Tamás és Horváth Ádám. Kórusnak ismét dicséret.
Kár, hogy félházzal ment - talán a Brazília-Észak-Korea meccs miatt. És hát nagyobb ovációt is megérdemelhettek volna végén, igaz, 11 körül ért véget. (És a kislányom elég szépen bírta!) Ja, meg a marhák, ráengedték a nézőtérre a klímát a páholyok felől - asszem megfáztam, kivágott hátú ruhában, sajnos a horgolt csipka izlandi kendőm se sokat segített.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése