Tegnap, ahogy írom a bejegyzésemet, hát van tudjátok ez a borozgatós műsor a királyi tévén, na Ott Csernyus doki, a Quimby dobosa, egy derék dél-tiroli származású szőlősgazda (ő mondjuk nem sokszor szólalt meg), és egy ellenszenves műsorvezető - hát, ficsúrnak sem nevezném - tudálékosan hasonlítgatta a borokat a nőkhöz - vagy fordítva. Persze, nem ők az elsők, megtették náluk külömbek is. Lökték a dumát (hát mit mondjak, egyik sem volt egy C.B vagy P.J.), de a biztosítékot az verte ki, amikor valamelyik benyögte, hogy ő úgy van vele, hogy szívesen iszogat luxus borokat, de otthonra neki egy kevésbé jellegzetes, közönségesebb bor kellene. Majd vihogva hozzátette, hogy többfunkciós. Így van a nőkkel is. A párhuzaamot nem részlezezem. Bor és nő (hú de trendi mostanában bor és ... párosításokat nyomni) = megszerezni - ízlelgetni - kipisilni.
Előző nap este a Petőfin meg Tari Annamária
sarlatpszichológus (korombeli, múmiává fogyózott "szakértő" a Nők {a nők ellen} Lapjából ismerhetitek) beszélt Audry Hepburn kapcsán, hogy az ilyen nő mer nőies lenni, és nem játszmázik, hagyja, hogy a férfi vezesse és felsorolta mindazokat a közhelyeket, amelyek a színésznőhöz kapcsolódnak. Jaj, mennyi baromságot összehordott. Komolyan, én nem vagyok egy lángész, de ez a nő olyan hülye, hogy világit a szájában a negró. Mintha egy citromos torta receptjét adná meg: egy kis báj, egy kis sárm, egy kis engedelmesség, egy kis mártíromság, és kész az igazi nő. Ti pedig, akikből ez-az kimaradt, vagytok a Nemisigazinő.
Hát kedves TA. Íme, néhány igazi nő akiket csodálok, és te is ismerheted -esetleg - őket: Maria Callas, Julia Tyimosenkó, Nadia Comaneci, Anna Wintour, Brüll Adél, Eszenyi Enikő. Csupa szép nő, férfiak tucatjai gondolnak/tak rájuk a WC-ben (luxus borok!) - egyik sem gyámolításra szoruló őzike.
