Ezzel a könyvvel is régóta szemezgettem, mire végre rászántam magam a vásárlásra. Először is az ára elég borsos volt, másodszor meg a Kína iránti igazságtalan, ámde nagyon is érthető fanyalgásom. De szerencsére mindkét kifogás legyőzetett.
A borító csalóka lehet: két szomorú, 8-10 év körüli kisfiú néz a fényképező objektívébe - sok emberi sorsot, szenvedést, hétköznapokat bemutató könyvre számítottam, kíváncsi voltam, miként éri meg az ottani egyszeri ember a szédületes, ijesztő tempót. Azonban a regény - amellett, hogy tényleg a hétköznapokat mutatja be, és megjelenik Kína legutóbbi 50 éve - tele van rengeteg humorral, de kényeskedők figyelem: ronda szavakkal is. (Hinnye, ki gondolta volna, hogy a kínaiak ilyen rondán beszélnek!) Érdekes módon megjelenik a naturalisztikus, mégis lírai tolmácsolása a szenvedésnek, magánynak, reménytelenségnek - szívszorítóan ábrázolja pl. a Kultúrális Forradalmat a kisember szeméből.
Helyszín Shanghaj környéki kisváros, két félárva mostoha testvér, különböző habitusból adódó sorsok, a mégis szoros kötelék, háttérben a roham léptekkel modernizálódó Kína. Nagyon olvasmányos, igényes regény, sziporkázó stílussal (rég nevettem hangosan olvasás közben). Egy kicsit másképp látom Kínát azóta - pozitív értelemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése